Érett-e már gyermekünk az iskolára?

Napjainkban sok családot foglalkoztat ez a kérdés, különösképp azért, mert az alig 6 éves kisgyermekeknek az új törvényi szabályozás szerint iskolába kell mennie.  

Valójában melyek azok a jelek, szempontok, amelyekre mindenképp figyelnünk kell, ha nem szeretnénk, hogy 6 évesünk éretlenül kerüljön iskolába?

Az iskolaérettség nagyon sokfajta összetevőből áll, lehetőleg ezek mindegyikét mérlegelnünk kell.

Vannak testi, lelki, értelmi és gyakorlati szempontok, köztük olyanok, amelyekről több szó esik, és vannak, amelyekről talán hajlamosak vagyunk megfelejtkezni.

A testileg iskolára érett kisgyerek legalább 16 kiló, már kipotyogtak az első tejfogai, idegrendszerének érettségét mutatja, hogy tud 15-20 percet nyugodtan ülni (nem áll fel és nem is "csúszik le" a székről), szeret szabadban játszani, tudja élvezni a mozgásos kihívásokat, szívesen egyensúlyoz a járda szélén, bátran átugrik egy pocsolyát, hintázik, csúszdázik, labdázik. Kellően teherbíró, már nem igényli a délutáni alvást.

A lelki érettség fontos jele, hogy a gyerek várja az iskolát, örömét leli a szellemi kihívásokban, szeretne megfelelni környezete, szülei elvárásainak, örömet szeretne szerezni nekik, ezért megszerzett tudását büszkén megosztja, szeretné ügyesen, jól végezni a feladatait, akár azon az áron is, hogy le kell mondania valamiről, amit ő nagyon szeretne. Képes saját belső késztetéseit, érzéseit kontrollálni, gátlás alá helyezni és elhalasztani pillanatnyi szükségletei kielégítését. Nem kell folyton fegyelmezni, kényszeríteni, jutalmazni, büntetni, hogy egy feladatot elvégezzen, hanem belátja, hogy azt meg kell csinálnia és örömét leli benne, hogy képes rá és örömet szerez vele a környezetének.

Az értelmi érettséghez tartozik, hogy tisztán képes ejteni minden beszédhangot, mondatai rendezettek, jól szerkesztettek, gördülékenyen ki tudja fejezni érzéseit, gondolatait. Ha nem is kedvence a rajzolás, képes célszerűen megfogni a ceruzát és alapvető formákat lemásolni, ábrázolni, próbál írást utánozni balról-jobbra haladva. A jobb- bal oldalt meg tudja különböztetni a térben és a síkban is. Szívesen számol meg dolgokat és tud összeadni-kivonni fejben legalább 4-es körben.

Fontos hangsúlyozni, hogy a gyerekek többsége a fenti kritériumoknak 6-7 éves korára magától megfelel, fejlesztés, gyakorlás, külön célzott foglalkoztatás nélkül, pusztán a napi tevékenységek, beszélgetések, mesék, az életkornak megfelelő játékok, szabad játéklehetőségek, a társakkal való együttlét és a korosztálynak megfelelő hétköznapi elvárások révén.

És vannak a gyakorlati szempontok, amelyek támogatják vagy gátolják, hogy valójában tisztán a gyerek fejlettségének megfelelő döntést hozzuk meg: most indít első osztályt egy nagyon jó tanító néni, vagy épp jövőre fog, másik csoportba kell mennie jövőre az óvodában, ha ott marad, de jó lenne még a most oviba készülő kistestvérrel egy évet egy intézménybe járatni a nagyobbat is, a munkahely felé útba eső iskolának rossz híre van, de a szülők között népszerű iskolába meg nehéz bejutni és messze is van. Megannyi gyakorlati szempont, ami szükségszerűen befolyásolja az alapvető kérdés megválaszolását. Mi lenne a legjobb a gyereknek?

Elsősorban persze a gyerek fejlettségének szempontjai kell, hogy elsődlegesek legyenek, de a gyerek a családi rendszerünk része, akkor lesz jó neki, ha a többieknek is jó. Így nem érdemes erőn felüli áldozatot hozni és családunk gördülékeny további működését is tekintetbe kell venni. Ha bizonytalanok vagyunk az iskolaérettségben, jobb, ha az óvodában maradást választjuk. A szokásos érv, hogy már unalmas az óvoda, valójában nem valós helyzetet mutat! Minden év, hónap, nap és pillanat más és más, mindig új lehetőség van a játékra, társakkal való közös élményszerzésre, és ezt egyáltalán nem befolyásolja, hogy már éltünk át hasonlót. Egy egészséges gyerek játékkedve és fantáziája határtalan, mindig új és új lehetőségeket lát meg az épp adódó pillanatban. Abból nem lehet baj, ha egy évvel tovább fejlődik, érik az idegrendszere, gazdagodik a tudásanyaga, abból viszont nagy baj lehet, ha éretlenül kerül az iskolába, ahol számára teljesíthetetlen elvárások között kell napi sok órát töltenie, majd otthon estébe nyúló gyakorlásokkal próbálni pótolni a hiányosságokat. Hogy ez mekkora teher elsősorban a gyereknek, de vele együtt az egész családnak, csak az tudja, ki már élt át ilyet. Jobb elkerülni. Az új törvényi szabályozás január 31-ig ad lehetőséget a szülőknek, hogy kérjék az iskolakezdés elhalasztását. Ennek módjáról az óvodákban kaphatunk felvilágosítást. Ha szakember segítségét szeretné igénybe venni a megalapozott döntéshez, még nem késő, keressen bennünket bizalommal!